A három idei díjazott Fotó: Gordon Eszter

Idén a három díjazott: Féner Tamás fotóművész, egyetemi oktató, Turán Tamás tudományos főmunkatárs, Novák Attila szerkesztő.

A díjakat Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára adta át.

Féner Tamás képzőművészi és újságírói diplomát szerzett. 1957-től fotóriporter, fotóművész, különböző folyóiratok és újságok képszerkesztője, vizuális szerkesztője. 1968-tól a Magyar Fotóművészek Szövetségének főtitkára, majd más művészeti szervezetek vezetőségeinek tagja. 1962-től kezdve számtalan önálló fotókiállítása volt itthon és külföldön, közülük több foglalkozik zsidó témákkal. Ezek közül a legfontosabb a budapesti Néprajzi Múzeumban rendezett (és beszéld el fiadnak; 1983) kiállítás, amelyet Scheiber Sándor személyesen és közvetlenül felügyelt. Ez a kiállítás és a hasonló című nagysikerű könyv volt az első hazánkban, amely a nagyközönség számára mutatta be a hagyományos zsidó életet és vallást.

Féner későbbi - főként az egyszerű embereket bemutató - kiállításai sem felejtkeztek meg a zsidóság ábrázolásáról. Mostani áttekintő jellegű fotókiállítása a budapesti Zsidó Múzeumban látható. Féner Tamás egyetemi, főiskolai oktatóként is évtizedeken át értékes munkát végzett képzőművészeti oktatási intézményekben, illetve 1992-től az ELTE Bölcsészettudományi Karán.

Turán Tamás jelenleg a fiatal nemzedékben a legjobb rabbinikus felkészültségű és végzettségű tudós Magyarországon. Előadásai, egyetemi órái értékes és nélkülözhetetlen részét képezik a magyarországi judaisztikai oktatásnak az egyetemen és egyetemen kívül egyaránt. Héber nyelvű doktori értekezése a jeruzsálemi Héber Egyetem és a New York-i Jewis Theological Seminary közös programjában készült, nyomtatásban is megjelent héberül az Egyesült Államokban (2004). Budapesten az Akadémiai Kiadó adta ki Képfogyatkozás címmel az ábrázoló művészetek rabbinikus megítélésének történetével foglalkozó könyvét, amely ezt a tárgyat a zsidó hagyomány mélyreható, eredeti ismerete alapján tárgyalja.

Novák Attila a Szombat című folyóirat szerkesztője, a Magyarországi Cionista Szövetség elnöke. Történelem szakon végzett az ELTE-n, hosszabb ideig folytatott tanulmányokat Izraelben, egyike volt a legelsőknek a fiatalabb történész nemzedékben, aki héber nyelvű szakirodalmat használt a kutatásban. Izrael és a magyarországi zsidók társadalmi problémáiról higgadtan elemző kritikai publicisztikai dolgozatokat tesz közzé. A cionizmus magyarországi történetével foglalkozó könyve (Átmenetben, A cionista mozgalom négy éve Magyarországon - 2000) az első munka Magyarországon, amely eredeti levéltári források és oral history forrásanyag alapján foglalkozik a cionista szervezetek történetével a második világháború utáni években. A cionista mozgalom történetének kutatását Magyarországon ő emelte tudományos szintre.