2014. szeptember 20.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

A magyar oktatási rendszer - rövid ismertető

2006. április 19.

I. Az oktatási rendszer leírása

1. Az oktatásban résztvevők száma, az oktatás nyelve
2001-ben a Magyar Köztársaság népessége 10.198.000 fő volt. A népesség túlnyomó többsége (több mint 97%) magyar. Magyarország hivatalos nyelve a magyar. A 2001/2002-es tanévben a 0 és 29 év közötti népesség száma 4.036.000 volt, vagyis az össznépesség 39,9%-a. A tanköteles korú gyermekek száma 1.360.000 volt. Az oktatás hivatalos nyelve a magyar, azonban több etnikai és nemzeti kisebbség (pl. német, román, szlovén, szerb, horvát) rendelkezik kisebbségi oktatási intézményekkel, ahol a saját nyelvüket használják első, vagy második oktatási nyelvként az általános, ill. középiskolai oktatás szintjén. A kisebbségi oktatás ellátásának biztosítása csakúgy, mint az iskolarendszerű oktatásé, a fenntartó feladata, amely legtöbb esetben a helyi önkormányzat.
 
2. Adminisztratív ellenőrzés, a közoktatás kiterjedése
Horizontálisan az adminisztratív felelősségek megoszlanak az Oktatási Minisztérium és más minisztériumok (elsősorban a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi- a Pénzügy-, illetve a Belügyminisztérium) között. Vertikálisan az adminisztratív ellenőrzés decentralizált, és az irányítás felelőssége megoszlik a központi (állami), a helyi (regionális) és intézményi szintek között.
 
A helyi önkormányzatok irányítása a korai nevelésre (az általános iskola előtti), az általános iskolai, illetve a középiskolai oktatás szintjére terjed ki.
A különböző intézmények megfelelő szintű döntéshozatali önállósággal rendelkeznek, nem csupán a szervezésük és működésük, hanem a költségvetésük tekintetében is.
 
A legtöbb diák állami közoktatási intézményben tanul, amelyet a közigazgatási szervek - elsősorban a helyi önkormányzatok - irányítanak és szerveznek. Az oktatási intézmények pénzügyi ellátása szektor semleges: az állami-, és magánintézmények támogatása azonos kritériumok alapján történik.
 
3. Az iskola előtti nevelés
Ezen oktatási szint az iskolarendszer integrált, kulcsfontosságú részét képezi (a 3-7 éves korosztály). Az óvodalátogatás tetszőlegesen választható az utolsó év (öt éves kor) kivételével, ami kötelező. Az állami intézmények (óvodák) csak az alapfeladataikon felüli szolgáltatásokért kérhetnek ellenszolgáltatást, pl. az óvoda programján kívüli foglalkozásokért, étkeztetésért, kirándulásokért, stb. A 2001/2002-es tanévben 342.285 gyerek járt óvodába. Jelenleg a részvételi arány a 3-5 évesek körében alig több mint 86%. A 3-7 éves gyerekek részvételének időtartama az óvodai nevelésben alig több mint 3 év (3,3), ami európai szinten a legmagasabb. Mindez a magyar társadalom elégedettségét tükrözi az oktatás szolgáltatásainak e területével.
 
4. Kötelező nappali oktatás
 
(a) Szakaszok:
 
Óvoda - 1 előkészítő év, kötelező (ISCED 0-1)
5-6/7 éves korig
Általános iskola (ISCED 1+2)
6/7-14 éves korig (1. ciklus: 6-10 é, 2. ciklus: 10-14 é)
Gimnázium (ISCED 2+3)
10/12/14-18/19 éves korig
Szakközépiskola (ISCED 3)
14-18/19/20 éves korig (általában 4 év)
Szakiskola[1] (ISCED 3)
14-18 éves korig (2+2)
Szakiskola[2] (A kurzus / B kurzus[3] ) (ISCED 2) (+ ISCED 3)
15/16-18/19 éves korig (1-2 + 2 év)
Szakiskola[4] (D kurzus) (ISCED)
18-19/20 éves korig (1-2 év)
 
Az oktatás 18 éves korig kötelező. A szakképzést leghamarabb 16 éves korban kezdhetik meg a tanulók, amikorra az alapismereteket már elsajátították.
 
(b) Felvételi kritériumok
Törvény írja elő a kötelező oktatás ingyenes biztosítását. Ennek ellenére a magániskolák felszámolhatnak tandíjat. Az általános iskolai tanulmányok megkezdéséhez szükséges az iskolaérettség igazolása. Az iskolák kötelesek felvenni azokat a diákokat, akik az érintett körzetben laknak, de a szülők kérelmezhetik gyermekük felvételét bármely intézménybe. A középiskolai tanulmányok megkezdésének sok esetben feltétele az iskolák által szervezett felvételi eljárásban való részvétel, amelyet az Oktatási Minisztérium által felállított útmutató alapján szerveznek.
 
(c) Az iskolai nap / hét / év hossza
Az iskolai év 185 tanítási napból áll, hagyományosan augusztus végén, illetve szeptember elején kezdődik, és a következő év augusztus 31-ig tart. 2004-től három (kb. 1 hét) iskolai szünet van: ősszel, télen, és tavasszal; továbbá a nyári szünet, amely 10-11 hét hosszú. Minden héten 5 tanítási nap van, a tanítási órák általában 45 percesek. A maximális tanítási óraszámot törvény szabja meg a különböző évfolyamokon.
 
(d) Osztálylétszám / a diákok osztályba sorolása
A 2001-2002-es tanévben a diák-tanár arány a következőképpen alakult az iskolai oktatás különböző szintjein: 10,6 az óvodákban, 10,5 az általános iskolákban (alapfokú és alsó-középfokú szinten), 13,3 a gimnáziumokban, valamint 15,0 a szakközépiskolákban. Az általános csoport létszám az óvodákban 22,1, az osztály létszám az általános iskolákban 19,8. A szabályozás szerint a maximális osztálylétszám 26 (1-4. osztályban), 30 (5-8. osztályban), illetve 35 (9-13. osztályban). Az osztályok koedukáltak, tagjaik egyidősek. 2003 szeptemberétől kötelező az integrált oktatás minden egyes közoktatási intézményben. Minden iskolában vegyes képességű csoportok indulnak.
 
(e) A tantervi ellenőrzés és tartalom
Egy három szintből - Nemzeti Alaptanterv (1995), Kerettanterv (2000), valamint a helyi tanterv (intézményi szint) - álló rendszer biztosítja a szabályozási keretet a tanárok számára a tanmenet kialakításához. Az iskola és a helyi tanári kar - a tantárgyak központilag meghatározott definíciója alapján - határozza meg és alkalmazza a helyi tantervet és tanmenetet minden egyes osztály számára, minden egyes tantárgyból. A Nemzeti Alaptanterv (NAT) módosítása jelenleg folyamatban van. A módosított NAT kifejezetten a képességek és a készségek fejlesztésére fogja helyezni a hangsúlyt. A tanítási módszer megválasztásában minden egyes oktatási intézményben részt vesznek a tanárok, a szülők, valamint a többi érintett. A tankönyvválasztás a tanári kar felelőssége, az Oktatási Minisztérium által közzétett választható tankönyvek listája alapján.
Fontos hangsúlyozni, hogy a mostanában gyors ütemben lezajlott, a tantervi rendszert érintő változtatásokat még nem hajtották végre teljes egészében. Jelenleg a gyakorlatban három tantervi rendszer létezik (párhuzamosan az oktatás különböző típusainak és szintjeinek megfelelően) Magyarországon: a régi központi tantervi rendszer (1978, többször módosítva 1995-ig), a kizárólag a NAT-on alapuló rendszer, valamint a Kerettantervi rendszer.
 
(f) Értékelés, továbbhaladás és végzettség
Az iskolai év folyamán a tanárok a diákokat - írásbeli és szóbeli számonkérés alapján - értékelik. Az első évfolyamon a nehézségekkel küzdő tanulókkal nem lehet évet ismételtetni. 2004 szeptemberétől, a módosított Közoktatási Törvény meghatározza, hogy minden egyes diákot egyénileg, szöveges formában kell értékelni, ezzel kibővítve a hagyományos (1-5 terjedő) osztályozási rendszert. Minden évfolyamon kötelezhetik évismétlésre a tanulókat, azonban az első 3 -osztályozás nélküli - évfolyamon ehhez szülői beleegyezés szükséges. Minden iskolának feladata kidolgozni egy átfogó értékelési és osztályozási rendszert a tanárok, a szülők és a fenntartók beleegyezésével.
 
5. A kötelező oktatás befejezése utáni oktatás; felsőoktatás, poszt-szekunder oktatás
 
(a) Az oktatás fajtái:
 
Gimnázium (ISCED 2 + 3)
10/12/14-18/19/20 éves korig
Szakközépiskola (ISCED 3)
14-18/19/20 éves korig (általában 4 év)
Szakiskola[5] (ISCED 3)
14-18 éves korig ( 2 + 2 év)
Szakiskola[6] (A kurzus / B kurzus[7]) (ISCED 2 + ISCED 3)
15/16-18/19 éves korig (1-2 + 2 év)
Szakiskola[8] (ISCED 4)
18-19/20 éves korig (1-2 év)
 
(b) Felvételi kritériumok:
A legtöbb középiskola felvételi vizsgát szervez. Az ingyenes oktatás biztosítását törvény írja elő felső- középfokú (9-12) szinten. Amennyiben egy iskola a vizsgát a felvételi követelmények közé sorolja a 6-, illetve a 8 osztályos gimnáziumok esetében, a diákoknak részt kell venniük egy központilag szervezett vizsgán, más iskolák esetében csak a vizsga időpontjai vannak szabályozva.
 
(c) Tantervi ellenőrzés és tartalom
Három különböző tantervi rendszer érvényes a Gimnáziumokra, a Szakközépiskolákra, valamint a Szakiskolákra. Az Érettségi Vizsga követelményei határozzák meg a Gimnázium befejezésének kritériumait, és az adott szakma kritériumai határozzák meg a Szakközépiskola, illetve Szakiskola elvégzésének követelményeit. A szakmai képzést tekintve csak a Szakközépiskolákban van lehetőség (további évfolyamok elvégzése nélkül) az Érettségi letételére, továbbá a felsőfokú tanulmányok megkezdésére.
 
(d) Értékelés, továbbhaladás és végzettségek
A diákok értékelésének módja ugyanaz, mint az általános iskolai képzésnél - szóbeli és írásbeli számonkérés alapján - 1-5-ig terjedő osztályzatokkal történik. A gimnáziumi, illetve a szakközépiskolai tanulmányaik befejeztével a diákok letehetik a központilag egységes középiskolai záróvizsgát, vagyis az érettségit. Ez a bizonyítvány előfeltétele a felsőoktatásba való belépésnek. A Szakközépiskolák emellett kiállíthatnak egy szakmai képesítést igazoló bizonyítványt is.
 
6. Felsőoktatás
 
(a) Intézmény típusok
Magyarországon a felsőoktatási intézmények állami-, magán-, illetve egyházi egyetemek és főiskolák, amelyeket az állam akkreditál, azaz hivatalosan elismer. Ezek szakosodott intézmények, ennek megfelelően szervezik képzéseiket. A felsőoktatási intézményekhez sorolandóak a nem egyetemi szintű főiskolák, az egyetemek, valamint néhány felsőfokú szakképzést nyújtó intézmény.
 
(b) Felvétel
Az érettségi bizonyítványt a felsőoktatási rendszerbe való belépéshez minden intézmény megköveteli. Számos felsőfokú képzést nyújtó intézmény vagy program szigorúbb felvételi követelményeket állít. További követelményeket is állíthatnak, mint pl. nyelvvizsga, középfokú szakirányú végzettség, illetve bizonyítvány.
 
(c) Végzettségek
A diplomáknak kettős funkciójuk van, magukba foglalják az tudományos, illetve szakképzettséget és végzettséget is. A nem egyetemi - főiskolai - képzést (3-4 év) sikeresen elvégző diákok főiskolai diplomát kapnak. Az egyetemek, illetve más egyetemi szintű intézmények a 4-6 évet sikeresen teljesítő diákok számára egyetemi diplomát állítanak ki. A felsőfokú szakképesítés olyan 2 éves nem egyetemi szakmai felsőfokú tanulmányokat végzett diákoknak jár, akik sikeresen letették a felsőfokú szakvizsgát.
 
7. Speciális igények
 
Mivel a magyar speciális nevelési-oktatási szolgáltatásoknak a XIX. század közepe óta intézményesített hagyományai vannak, különálló intézmények állnak rendelkezésre a vak, illetve a halláskárosult diákok, valamint a testi-, illetve a szellemi fogyatékkal élők számára az alapfokú (1-4), illetve az alsó-középfokú (5-8) iskolai oktatás szintjén. Ezen intézmények multiplikátor-tréning központokként működnek a legújabb speciális oktatási módszerek alkalmazásában, emellett szakembereket készítenek fel az integrált oktatási és képzési modulok bevezetésére. A mostanában bekövetkezett változtatásoknak megfelelően az integrált oktatás az iskolai ellátás minden szintjén kötelező, kivéve a siketek, vakok, vagy az értelmileg enyhén, illetve súlyosan fogyatékos diákok esetében. Több speciális nevelési-oktatási tanárképző program létezik. Az általános iskola befejezésével a speciális nevelési-oktatási igényű diákok folytathatják tanulmányaikat speciális szakképző iskolák keretein belül is.

8. Tanárok

A 2001/2002-es tanévben, a közoktatásban, főállásban dolgozó tanárok száma 162.149 volt. Az általános iskola alsó tagozatán oktató tanítók képesítésüket egy nem egyetemi szintű, 4-5 éves felsőoktatási képzés keretein belül szerzik meg. Az általános iskola felső tagozatán oktató tanárok egy 4-5 éves képzésben részesülnek. A középiskolai oktatók egy általános, 4-5 éves egyetemi szintű képzés + 1 év általános, szakmai képzés során szerzik meg képzettségüket. A legtöbb tanár közalkalmazotti státuszban van.

II: Folyamatban lévő reformok, az oktatást érintő viták témái

I. A magyar oktatáspolitika általános céljai
 
Az oktatáspolitika a kormány programjának egyik elsődleges területe. A kormány a gazdasági fejlődés, a társadalmi kohézió, és az általános jólét nélkülözhetetlen eszközének tekinti az oktatáspolitikát. Magyarország a jövőben csak úgy lehet sikeres, ha a gazdaságban versenyképes, magasan képzett, modern tudással rendelkező munkaerő lesz jelen, mely képes lesz további fejlesztésekre.

A kormány oktatáspolitikájának prioritásai

A jövőbeni fejlődés sikere nagymértékben függ attól, hogy a kormány mennyire lesz képes összehangolni a fejlődés különböző irányvonalait a különböző alágazatokban, és hogy mennyire lesz képes megerősíteni azon elveket, amelyek az oktatáspolitika alapköveit képezik a rendszeren belül. A főbb prioritások a következők:
  • A minőségfejlesztésnek a magyar oktatás alappillérévé kell válnia.
  • Az oktatás keretein belül legyen esélyegyenlőség.
  • Az oktatás szerepe kiemelkedő az tudásalapú gazdaság szempontjából, és ezért a gazdasági fejlődés egyik legfontosabb előfeltétele.
II. Célkitűzések és intézkedések az oktatáspolitikában
 
II/1. Közoktatás
  • Az alapbér emelése 50%-kal 2002-ben (beleértve a nem állami intézményben oktatókat, illetve a hitoktatókat). 2004-től juttatások biztosítása.
  • A juttatási rendszer továbbfejlesztése (pl. a továbbképzések, illetve a könyvköltségekhez való hozzájárulás, 50%-os utazási kedvezmény a közalkalmazottak számára, 13. havi fizetés, előmeneteli rendszer, díjak, számítógép-vásárlási, illetve egyéb kedvezmények).
  • A kötelező tanítási órák számának csökkentése (a 2002-es emelések visszavonásával).
  • A továbbképzési rendszer további fejlesztése
  • Az oktatás irányítás további fejlesztése:
    • a helyi szinten meghozott döntések szerepének növelése, összehangolt oktatási szolgáltatások tervezésének biztosítása az igazgatás különböző területein
    • a szakmai és társadalmi ellenőrzés szerepének növelése az oktatáspolitikai döntések előkészítésében (Országos Köznevelési Tanács)
    • a szakképzés modernizálása, az Országos Képzési Jegyzék fejlesztése
    • az átláthatóság és stabilitás biztosítása az iskolai rendszerben
  • A Nemzeti Alaptanterv újragondolása, az alapkészségek és a kereszttantervi megközelítések megerősítése.
  • Az új, kétszintű középiskolai érettségire vonatkozó szabályok megalkotása.
  • A Közoktatási Minőségbiztosítási Program előmozdítása
    • Oktatási központok és műhelyek felállítása a kisebb régiókban
    • Támogatási rendszer bevezetése az iskolai önértékelés segítésére.
  • Az alapkészségek megerősítése és fejlesztése azáltal, hogy az általános iskola alsó tagozatán tanítók képesítését kiterjesztve, lehetővé teszik azt, hogy az alsó tagozaton tanítók az 5-6. évfolyamokon is oktathassanak.
  • A diákközpontú szemlélet megerősítése a tantervközpontú szemlélettel szemben (a tanulói terhelés és a lexikális tudás csökkentésével, a személyiség-, illetve készségfejlesztés megerősítésével).
  • Az oktatás és a speciális nevelési-oktatási szolgáltatások intézményi rendszerének fejlesztése, a speciális nevelési-oktatási igényű gyerekek integrációjának megkönnyítése.
  • A mozgássérült diákok támogatása (közalapítvány, szakmai továbbképzés, stb.), a közintézményekbe történő eljutás akadályainak megszüntetése.
  • Célirányos programok létrehozása a roma fiatalok beiskoláztatásának és társadalmi integrációjának segítésére (ösztöndíjak, szakmai továbbképzés, támogatás, segélyprogramok).
  • A hátrányos helyzetű tanulók szakiskolai oktatásból történő kimaradási arányának csökkentése, egy szakma elsajátításában segítségnyújtás (szakiskolai fejlesztési program 2000-2006, szakközépiskolai fejlesztés, munkaerő-piaci szempontú képzési program)
  • Az információs szakadék áthidalása a társadalomban, az IKT alapú oktatás alapjainak lefektetése minden szinten (SULINET).
  • Több pénzügyi támogatás és idő biztosítása az idegen nyelvek oktatásához (Világ-Nyelv Program), a kapcsolódó tanárképzés támogatása.
  • Az információs szakadék áthidalásához elérhető forrás biztosítása, a tanári szakma nagyobb mértékű támogatása.

II/2. Szakképzés

2003 júniusában egy módosított szakképzési törvényt fogadott el a Parlament. Csakúgy, mint azelőtt, az iskolák által biztosított szakképzés a közoktatás részét képezi. A jelenlegi szakpolitikai intézkedések és célkitűzések a következőkre irányulnak:
  • A szakképzés fejlesztése jó néhány célkitűzést tartalmaz: a szakmai tantervek modernizációját, intézményépítési programokat, a tanári kar képzését, a hátrányos helyzetű diákok támogatásának növelését, a már létező karrier és szaktanácsadás hatékonyságának fejlesztése.
  • A tartalmi és minőségi követelmények modernizációja a munkaerőpiac jelenlegi igényeinek megfelelően.
  • A szakképzés infrastruktúrájának fejlesztése:
    • a szakképzés eszköz feltételeinek fejlesztése, a modern oktatási technológia bevezetése, diákműhelyek felállítása a gyakorlati képzés megkönnyítésére.
  • A szakmai orientáció és karrier tanácsadás rendszerének fejlesztése:
    • A cél egy országos intézmény rendszer, és egy elektronikus adatbázis-rendszer kiépítése, a szakmai orientációban, tanácsadást végzők szakmai képzésének fejlesztése,
  • A hátrányos helyzetűek számára szakképzést biztosító intézmények ellátási rendszerének fejlesztése:
    • Lényeges a hátrányos helyzetű fiatalok hátrányának csökkentése az ún. 'második esély' intézményi rendszer segítségével az iskolaelhagyók számára.
II/3. Felsőoktatás
 
A 2004-es EU-csatlakozás kihívásai
 
Az EU-csatlakozás kontextusában létrehozandó tudásalapú társadalom kihívásai folyamatosan új feladatokat és ezekhez kötődő követelményeket állít elénk a magyar felsőoktatás területén. Ezért a felsőoktatás-irányítás reformkezdeményezései elválaszthatatlanok a Bologna folyamattól: a jelen reformok együttes célja az Európai Felsőoktatási Térségbe való beilleszkedés. Ez az EU-harmonizáció, valamint a diákok és tanárok részére a felsőoktatás minden szintjén az EU-kompatibilis oktatási szolgáltatások elérhetővé tételével valósítható meg.
 
A legfontosabb szakpolitikai célok a következők:
  • Átláthatóság biztosítása a felsőoktatási intézmények és azok finanszírozása tekintetében.
  • Az diploma-elismerés elveinek megteremtése.
  • Az Európai Kreditátszámítási Rendszeren (ECTS) alapuló felsőoktatási programok biztosítása, valamint minden egyes felsőoktatási kurzus beillesztése egy kreditszámításon alapuló rendszerbe.
  • A diák mobilitás ösztönzése (mind a nemzetközi, illetve hazai, és földrajzi, illetve tudományos vonatkozásban).
  • Minőségbiztosítási szakpolitikai intézkedések támogatása az európai felsőoktatási együttműködés keretein belül.
  • Hatékonyabb együttműködés a társadalmi partnerekkel és a munkaerőpiac képviselőivel (munkáltatókkal).
  • Az oktatás tartalmi modernizációja az oktatás interaktív kapcsolatainak, valamint a kutatás és a gazdaság nagyobb mértékű figyelembevételével.
  • A felsőoktatási intézmények integrációjának eredményeként a több karral rendelkező egyetemek és főiskolák átvették az azelőtt kevésbé egységes intézményi rendszer helyét. Az intézményi rendszer integrációjának segítségével a tudományágak sokasága vált elérhetővé a diákok számára. További cél a regionális különbségek csökkentése a képzésben való részvételi lehetőségek tekintetében.
  • A képzés területén biztosított átláthatóság, valamint a felsőoktatásba való felvétel egységes rendszerének kialakítása. Könnyebben követhető tanulmányi útvonalak biztosítása, rugalmasabb szakosodás az Európai Kreditátszámítási Rendszer (ECTS)-kompatibilis kreditrendszer bevezetése és tökéletesítése által, amely biztosítja mind a vertikális, mind pedig a horizontális átjárhatóságot az intézmények között.
  • Valódi normatív finanszírozási rendszer kiépítése a felsőoktatásban. A vezetés és irányítás standardizálása az intézményeken belül, informatikai háttér megteremtése.
  • Az alacsony kamatú nemzeti diákhitel rendszer szélesebb körben történő elérthetővé tétele a lejárati és visszafizetési feltételek megváltoztatásával.
II/4. Felnőttoktatás és -képzés
 
Az új kormányzati rendszerben a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium átvette az iskolán kívüli felnőttoktatás és képzés feladatát az Oktatási Minisztériumtól. A két minisztérium együtt dönt az egész életen át tartó tanulás kérdéseit illetően. A cél egy olyan átfogó oktatáspolitikai keretrendszer kialakítása, melynek keretein belül az egész életen át tartó tanulás valóban elérhetővé válik mindenki számára.


Forrás: Summary Sheets on Education Systems, Eurydice 2004.

[1] Ez a Szakiskola lényegében az eredeti Szakmunkásképző Iskolát váltja fel. 2 év általános és további 2 év szakképzésből áll.
[2] Ez a típusú felzárkóztató Szakiskola egy általános felzárkóztató, 1-2 éves kurzusból, valamint egy rövid 2 éves szakmai képzésből áll. Ezek az iskolák általában olyan diákokat fogadnak, akik nem tudták befejezni az általános iskolát, vagy problémáik vannak az alapkészségekkel (írás, olvasás, számolás).
[3] Az A és B kurzusok közötti különbség az, hogy más szinten kezdik el a felzárkóztatást. Azon diákok számára, akiknek speciális alapoktatási igényeik vannak.
[4] A Szakiskolák által szervezett kiegészítő szakképzés (D kurzus), 1-2 év.
[5] Ez a Szakiskola lényegében az eredeti Szakmunkásképző Iskolát váltja fel. 2 év általános és további 2 év szakképzésből áll.
[6] Ez a típusú felzárkóztató Szakiskola egy általános felzárkóztató, 1-2 éves kurzusból, valamint egy rövid 2 éves szakmai képzésből áll. Ezek az iskolák általában olyan diákokat fogadnak, akik nem tudták befejezni az általános iskolát, vagy problémáik vannak az alapkészségekkel (írás, olvasás, számolás).
[7] Az A és B kurzusok közötti különbség az, hogy más szinten kezdik el a felzárkóztatást. Azon diákok számára, akiknek speciális alapoktatási igényeik vannak.
[8] A Szakiskolák által szervezett kiegészítő szakképzés, 1-2 év.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok