A nyelvvizsgáztatás rendjéről szóló 71/1998. (IV. 8.) Kormányrendelet 13. § (7) bekezdése értelmében a külföldi érettségi bizonyítvány és felsőfokú oklevél, amelyet államilag elismert intézmény adott ki, az oktatás nyelve szerint megfelel C típusú, egynyelvű, felsőfokú, államilag elismert nyelvvizsgának. Tehát magyar tanítási nyelvű gimnáziumban kiadott érettségi bizonyítvány alapján a nyelvvizsga-megfelelést az Oktatási Minisztérium nem tudja igazolni. Önmagában a szlovák nyelv és irodalom érettségi vizsga nem feleltethető meg nyelvvizsgának.
A nyelvvizsgáztatás rendjéről szóló 71/1998. (IV. 8.) Kormányrendelet 13. § (7) bekezdése értelmében (azaz annak erejénél fogva) a külföldi érettségi bizonyítvány és felsőfokú oklevél, amelyet államilag elismert intézmény adott ki, az oktatás nyelve szerint megfelel C típusú, egynyelvű, felsőfokú, államilag elismert nyelvvizsgának.
Ha a nyelvvizsga-megfelelést a bizonyítvány tulajdonosa igazoltatni kívánja, kérelmezhet az Oktatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Információs Központjától "Tájékoztatást". Az eljárásról a http://www.ekvivalencia.hu honlapon található információ és kérelem űrlap.
A magyarországi felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés feltétele az érettségi bizonyítvány. A nem Magyarországon vagy Magyarországon, de külföldi rendszer szerint működő iskolában kiadott érettségi bizonyítványt - ha annak tulajdonosa továbbtanulási céllal kívánja felhasználni - az a felsőoktatási intézmény ismeri el, amelyik a jelentkezőt hallgatóként felveszi. A továbbtanulási célú elismerés a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (Elismerési tv.) 13. § (3) bekezdése alapján történik a felsőoktatási intézményben.
A magyarországi felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés rendjét a 269/2000. (XII. 26.) Kormányrendelet szabályozza. A jogszabály 2005. január 1-jétől hatályos rendelkezései - 5. § (8) bekezdés - szerint a külföldön szerzett érettségi bizonyítvány külön jogszabály szerint fogadható el (l. előző bekezdés).
A felvételi eljárás során figyelembe vett pontszámok kiszámítása (ún. "hozott pontok" = a középiskolai osztályzatok, illetve az érettségi vizsgán elért eredmények alapján számított pontszám, továbbá a felsőoktatási intézmény adott szakának felvételi tantárgyaiból az érettségi vizsgán elért eredmény alapján számított pontok) az idézett jogszabály 8. § (8), valamint 9. § (6) bekezdése alapján így történik:
8. § (8): "a külföldi vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányok során szerzett osztályzatokat, továbbá az érettségi vizsgán elért eredményeket hozott pontként a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott esetben és módon figyelembe lehet venni";
9. § (6): "külföldi oktatási intézményben szerzett és a Magyar Köztársaságban egyenértékűnek elismert érettségi bizonyítvány eredményeit felvételi szempontból a bemutatott okmány alapján az a felsőoktatási intézmény minősíti, ahová a jelentkező jelentkezési lapját benyújtja. Az eljárás során a felsőoktatási intézmény a felvételi tantárgyakból megállapítja az egyes tantárgyak vizsgaszintjét és százalékos eredményét". A pontszámítás segédtáblázata az idézett jogszabály 2. sz. mellékletében található.
A jelentkezési eljárásról részletes tájékoztató a http://www.felvi.hu honlapon található, illetve az erről szóló "Felsőoktatási felvételi tájékoztató" kiadványban olvasható.
Igen. Egyes szakmák elismerése teljesen automatikusan fog történni: ilyen az ápolóké vagy a szülésznőké.
Másoknál az uniós jogszabályok lehetővé teszik, hogy az elismerést bizonyos feltételekhez kössék. Ilyen feltétel lehet az, ha éppen fodrász valaki, akkor igazolnia kell, hogy már egy bizonyos időt dolgozott a szakmájában. Ezen kívül, mondjuk a kérdésben szereplő kőműves vagy ács esetében, ha az adott országban más feltételekhez kötik a szakképesítés megszerzését, mint Magyarországon, akkor különbözeti vizsgát kell tenni.
Az Oktatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Információs Központja (MEIK) valamely szabályozott szakmai tevékenység EU tagállamban történő gyakorlása érdekében kérelemre az 1999/42/EK irányelv 8. cikke alapján hazai szakmai gyakorlatról szóló igazolást állít ki. A kiállított igazolás tanúsítja, hogy a tevékenység gyakorlására felkészítő, államilag elismert oktatási intézmény vagy szakmai szervezet által kiállított bizonyítvány vagy mesterlevél érvényes. Az igazolás tartalmazza a képzés jogszabályban előírt időtartamát és a képzés megkezdésének előfeltételeit, továbbá azt, hogy a bizonyítvány milyen szakmai tevékenység gyakorlására jogosít. Amennyiben a kérelmező valamely szabályozott szakmát Magyarországon ténylegesen és jogszerűen gyakorolt, illetve amennyiben ezt a szakmát gazdálkodó szervezet vezetőjeként vagy egyéni vállalkozóként gyakorolta, akkor az igazolás ezt a körülményt is tartalmazza. Az igazolás kiállításával kapcsolatos részletes információ a www.ekvivalencia.hu honlapon található.
Az oklevelek és a bizonyítványok elismerését szabályozó európai közösségi jog az Európai Unió Tanácsa és a Parlament által kibocsátott irányelveken nyugszik, amelyeket az egyes tagállamok átültettek a saját belső jogukba.
Ezek az irányelvek az alábbiak:
a) a Tanács 89/48/EGK irányelve a legalább hároméves felsőoktatási képzésben szerzett oklevelek kölcsönös elismerésének általános rendszeréről,
b) a Tanács 92/51/EGK irányelve a szakmai képzés elismerésének második, a 89/48/EGK irányelvet kiegészítő általános rendszeréről,
c) a Tanács 99/42/EK irányelve a liberalizált és az átmeneti irányelvek szabályozása alá eső foglalkozásokhoz kapcsolódó, szakmai képzésben megszerezhető bizonyítványok elismerésének szabályairól,
d) a Tanács 77/452/EGK irányelve az általános ápolók bizonyítványainak kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés jogának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket; valamint a Tanács 77/453/EGK irányelve a tagállamok az ápolók tevékenységére vonatkozó jogszabályainak az összehangolásáról,
e) a Tanács 93/16/EGK irányelve az orvosok szabad mozgásáról és az oklevelek kölcsönös elismeréséről,
f) a Tanács 78/686/EGK irányelve a fogszakorvosi oklevelek kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés jogának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket; valamint a Tanács 78/687/EGK irányelve a tagállamok a fogorvosok tevékenységére vonatkozó jogszabályainak az összehangolásáról,
g) a Tanács 80/154/EGK irányelve a szülésznői bizonyítványok kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés jogának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket; valamint a Tanács 80/155/EGK irányelve a tagállamok a szülésznők tevékenységére vonatkozó jogszabályainak az összehangolásáról,
h) a Tanács 85/432/EGK irányelve a tagállamok meghatározott gyógyszerészi tevékenységekre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról; valamint a Tanács 85/433/EGK irányelve a gyógyszerész oklevelek kölcsönös elismeréséről, beleértve a gyógyszerészeti tevékenység gyakorlása céljából történő letelepedést elősegítő intézkedéseket,
i) a Tanács 85/384/EGK irányelve az építészek okleveleinek kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket,
j) a Tanács 78/1026/EGK irányelve az állatorvosi oklevelek kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket,
k) a Tanács 81/1057/EGK irányelve az orvosok, általános ápolók, fogorvosok és állatorvosok okleveleinek, végbizonyítványainak és bizonyítványainak kölcsönös elismeréséről szóló 75/362/EGK, 77/452/EGK, 78/686/EGK és 78/1026/EGK irányelvek kiegészítéséről.
Magyarországon a bizonyítványok és oklevelek elismerését a 2001. évi C. törvény szabályozza, amelynek III. része foglalkozik az európai közösségi joggal.
Az oklevelek és a bizonyítványok elismerését szabályozó európai közösségi jog az Európai Unió Tanácsa és a Parlament által kibocsátott irányelveken nyugszik, amelyeket az egyes tagállamok átültettek saját jogrendjükbe.
Az okleveles pszichológus végzettségre nem vonatkozik speciális irányelv, az ilyen oklevél elismerése a szakmai oktatás és képzés elismerésének általános rendszerébe tartozik. Főszabályként elmondható, hogy a szakképzettség elismerését valamely hatóság (például minisztérium) vagy szakmai szervezet (kamara) végzi.
Szakképzettsége elismerése esetében könnyített elismerési eljárás lefolytatására van lehetőség. A jogszerűen kiállított oklevél elismerését - arra hivatkozva, hogy nem megfelelő képzés után szerezték - nem lehet elutasítani, legfeljebb kiegészítő feltételként szakmai gyakorlat igazolását, alkalmazkodási időszak teljesítését vagy alkalmassági/különbözeti vizsga letételét lehet előírni. Az alkalmazkodási időszak lényegében szakmai felügyelet alatt történő munkavégzést jelent.
A nyelvvizsgák kölcsönös elfogadása nem tárgya az európai közösségi jognak, azonban az alkalmazkodási időszak teljesítésének a nyelvtudás fejlesztése is része lehet.
Minden tagállam létrehozott egy információs központot annak érdekében, hogy az elismerést kérők minél könnyebben és gyorsabban tájékozódhassanak arról, hogy az országon belül hová kell fordulniuk az elismerésért. A nemzeti tájékoztató központok címét és az információ nyújtásért felelős vezető nevét megtalálhatja az alábbi honlapon: http://europa.eu.int/comm/internal_market/en/qualifications/contact.htm.
Szeretném megtudni, hogy mindkét állam (Magyarország ill. Szlovákia) EU-tagállammá válásával hogyan változtak a magyarországi munkavállalás feltételei, azaz:
elismerik-e Magyarországon a végzettségemet, vállalhatok e vele tanári állást,
ha igen, akkor melyek a munkavállalás feltételei (munkavállalási engedély, stb.)
ha nem, akkor melyek végzettségem elismerésének feltételei?
Az Európai Unió tagállamai állampolgárainak a tagállamokban jogszerűen szerzett diplomáit - az Európai Tanács 89/48/EGK irányelve szellemében - nem csak az Unióban, hanem Svájcban, Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben is elfogadják, amennyiben az legalább 3 éves képzésről tanúskodnak. A fogadó ország eljáró hatósága nem utasíthatja vissza e diplomák elismerését, viszont - amennyiben azt állapítja meg, hogy a képzés időtartamában, vagy tartalmában a hazaihoz viszonyítva lényeges különbség fedezhető fel - kiegészítő feltételek (szakmai gyakorlat igazolása, alkalmazkodási időszak letöltése, esetleg alkalmassági vizsga letétele) teljesítését írhatja elő.
Az egyes szakmák betöltéséhez szükséges feltételek közösségi szinten szabályozatlanok, ezeket minden tagország önállóan határozza meg. Ez esetünkben azt jelenti, hogy Önnek, amennyiben Magyarországon szeretne munkát vállalni - tehát középiskolában, illetve felsőoktatási intézményben tanítani - ugyanúgy, mint eddig el kell ismertetnie a végzettségéről és szakképzettségéről tanúskodó diplomáját, illetve honosíttatnia kell a tudományos fokozatáról tanúskodó oklevelét. A korábbiakhoz viszonyítva lényeges könnyebbség viszont, hogy a MEIK-től (Magyar Ekvivalencia és Információs Központ)- a középiskolai munkavállalás érdekében - csupán szakképzettsége elismertetését kell kérelmeznie, végzettségéét már nem.
Tudományos fokozata honosításának felsőoktatási intézményben történő munkavállalás esetén van jelentősége. A honosítás azon magyarországi egyetem, illetve egyetemek hatásköre, amelyek a külföldi tudományos fokozat által tanúsított tudományterületen, illetve azon belül azonosítható tudományágban a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján jogosultak doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére. Az elismerési eljárás részletes szabályairól a www.ekvivalencia.hu honlapon tájékozódhat.
Ami munkavállalási lehetőségeit illeti, javasoljuk, hogy keresse meg valamelyik magyarországi munkaügyi központot, ahol a legfrissebb információk birtokába juthat.
Ahhoz, hogy az Egyesült Királyságban tanárként munkát vállalhasson oklevele elismertetése szükséges.
Az oklevelek és a bizonyítványok elismerését szabályozó európai közösségi jog az Európai Unió Tanácsa és a Parlament által kibocsátott irányelveken nyugszik, amelyeket az egyes tagállamok átültettek a saját belső jogukba. Ezen irányelvek közül a Tanács 89/48/EGK irányelve a legalább hároméves felsőoktatási képzésben szerzett oklevelek kölcsönös elismerésének általános rendszeréről rendelkezik, oly módon, hogy a tagállamoknak a legalább hároméves felsőoktatási képzésben szerzett okleveleket el kell ismerniük.
Fenti irányelv alapján ismerheti el a brit eljáró hatóság az Ön Magyarországon szerzett oklevelét.
Mivel a mérnöktanári szakképzettség nem tartozik a tagállamok által egységesen szabályozott és automatikusan elismerendő szakmák közé, így minden tagállam, ideértve az Egyesült Királyságot is saját hatáskörében határozhatja meg, hogy milyen feltételekkel hajlandó elismerni az ilyen jellegű külföldi szakképesítést.
Az egyéb szabályozott szakmák tekintetében (ilyen a tanár is) könnyített elismerésre van mód, ami annyit jelent, hogy a külföldön szerzett szakképzettség elismerésekor a hatóságok legfeljebb a szakma meghatározott ideig történő gyakorlásáról kérhetnek igazolást, vagy alkalmazkodási időszak letöltését, esetleg kiegészítő szakmai vizsga letételét írhatják elő, amennyiben a képzés időtartamának és tartalmának vizsgálata után azt szükségesnek tartják.
A MEIK a Magyarországon szerzett oklevelek, bizonyítványok - így a mérnöktanári oklevél - külföldön történő elismerése érdekében igazolást állít ki. A kiállított igazolás tanúsítja, hogy a kérelmező számára kiállított bizonyítvány, oklevél érvényes. Az igazolás tartalmazza továbbá, hogy a képzés eredményeképpen a kérelmező milyen szakképesítést, illetve szakképzettséget szerzett, valamint - pedagógus oklevelek esetében - azt, hogy az oklevél milyen évfolyamokon, milyen tantárgyak tanítására jogosítja tulajdonosát. Az igazolás kiterjed arra is, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 97. § (6) bekezdése szerint a kérelmező a Magyarországon szerzett felsőfokú végzettsége alapján milyen angol nyelvű elnevezést használhat külföldön.
Az igazolás tartalmazza azt is, hogy a felsőoktatásban folyó, legalább hároméves időtartamú szakmai képzés eredményeként kiállított oklevelek elismerésének általános rendszeréről szóló 89/48 EGK irányelv 1. cikkének a) pontja szerinti oklevélnek minősül-e az adott okirat. További információ a www.ekvivalencia.hu oldalon található.
A külföldi tanári diplomák Angliában történő elismeréséről a következő webcímen részletesen tájékozódhat: http://citizens.eu.int
Az Ön ügyében illetékes hatóság elérhetőségei:
England and Wales
Mr S. J. Erskine
Teacher Supply, Training and Qualification Division Department for Education and Employment
Modwen Hall
Staindorp Road
Darlington DL3 9BG
Tel. No: 44-1325-392116; Fax: 44-1325-392199
Amennyiben magyar diplomájával tovább szeretne tanulni, úgy az alábbi honlapon tájékozódhat az elismerésről: www.enic-naric.net
Az oklevél elismerését rendszerint attól az oktatási intézménytől kell kérnie, amelyben tanulni szeretne.
Az Oktatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Információs Központja (MEIK) a Magyarországon szerzett bizonyítványok, oklevelek külföldön történő elismerésének a megkönnyítése érdekében a hazai képesítést tanúsító okiratokról igazolást állít ki, nevezetesen:
érettségi bizonyítványokról,
az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, illetve Magyarországon korábban megszerezhető, államilag elismert szakképesítést tanúsító bizonyítványokról és mesterlevelekről, amelyek esetében a szakmai és vizsgakövetelmények meghatározására az oktatási miniszter jogosult,
felsőfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevelekről.
Nem az Oktatási Minisztérium állít ki igazolást a közösségi jog ágazati irányelveinek hatálya alá eső szabályozott szakmát tanúsító bizonyítványokról, oklevelekről. Az általános orvos, fogorvos, gyógyszerész, ápoló, szülésznő képesítést tanúsító okiratokról az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala (1051 Budapest, Zrínyi u. 3.), az állatorvos szakképzettséget tanúsító okiratokról a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Oktatási és Kutatási Főosztálya (1055 Budapest, Kossuth tér 11.), az építész szakképzettséget tanúsító okiratokról a Belügyminisztérium Országos Lakás- és Építésügyi Hivatala (1051 Budapest, Vigadó u.16.) állít ki gazolást.
A MEIK által kiállított igazolás tanúsítja, hogy a kérelmező számára kiállított bizonyítvány, oklevél érvényes. Az igazolás tartalmazza továbbá, hogy a képzés eredményeképpen a kérelmező milyen szakképesítést, illetve szakképzettséget szerzett, valamint - pedagógus oklevelek esetében - azt, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17 §-a alapján az oklevél milyen évfolyamokon, milyen tantárgyak tanítására jogosítja tulajdonosát. Az igazolás kiterjed arra is, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 97. § (6) bekezdése szerint a kérelmező a Magyarországon szerzett felsőfokú végzettsége alapján milyen angol nyelvű elnevezést használhat külföldön.
Amennyiben a kérelmező valamely EU tagállamban vagy az oklevelek és bizonyítványok kölcsönös elismerése tekintetében az EU tagállamaival azonos megítélés alá eső országban kívánja a szabályozott szakmát tanúsító bizonyítványát, oklevelét elismertetni, az igazolás tartalmazza azt is, hogy a szakmai képzés elismerésének második általános rendszeréről szóló 92/51/EGK irányelv szerinti bizonyítványnak, illetve a felsőoktatásban folyó, legalább hároméves időtartamú szakmai képzés eredményeként kiállított oklevelek elismerésének általános rendszeréről szóló 89/48 EGK irányelv 1. cikkének a) pontja szerinti oklevélnek minősül-e az adott okirat.
Amennyiben munkát kíván vállalni, akkor szakképzettsége elismerésére lesz szüksége. Minden tagállam létrehozott egy információs központot abból a célból, hogy az elismerést kérők minél könnyebben és gyorsabban tájékozódhassanak arról, hogy az országon belül hová kell fordulniuk az elismerésért. A nemzeti tájékoztató központok címét és az információ nyújtásért felelős vezető nevét megtalálhatja az alábbi honlapon: http://europa.eu.int/comm/internal_market/en/qualifications/contact.htm
Főszabályként elmondható, hogy a szakképzettség elismerését valamely hatóság (például minisztérium) vagy szakmai szervezet (kamara) végzi.
Igen, az elismerés a csatlakozást megelőző időszakhoz képest számottevően egyszerűbbé vált. Az általános orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az állatorvos és az építész szakképzettségek elismerése automatikussá vált. (Más kérdés az, hogy az uniós tagországok többségében a foglalkozás gyakorlását különböző feltételekhez is kötik még, pl. erkölcsi bizonyítványhoz, feddhetetlenségi igazoláshoz stb.) A többi szakképzettség esetében is könnyített lett az eljárás: de ilyenkor kiegészítő feltételként szakmai gyakorlat igazolását, alkalmazkodási időszak teljesítését vagy alkalmassági/különbözeti vizsga letételét kérhetik. Az elismerést kérő döntheti azt el, hogy a vizsgát vagy az alkalmazkodási időszakot választja-e. (Az alkalmazkodási időszak szakmai felügyelet alatt történő munkavégzést jelent.)
Fontos tudni, hogy mind az Unión, mind Magyarországon belül megkülönböztetünk ún. nem szabályozott és szabályozott szakmákat. Ez utóbbiak gyakorlását egy adott ország egy bizonyos oklevél által tanúsított szakképzettség meglétéhez köti. Minden tagállam maga határozza meg, hogy mely szakmákat minősít szabályozottaknak. Az Európai Unió kizárólag az ilyen szakmák elismerését szabályozza közösségi szinten. Az okleveles közgazdász oklevéllel rendelkezők jellemzően olyan munkakört töltenek be, amelynek gyakorlását Magyarországon sem kötik meghatározott oklevél birtoklásához. Mivel ugyanez a helyzet az Európai Unió egyes tagállamaiban is, az ilyen oklevelet maga a munkáltató fogja elfogadni, külön elismerési eljárásra nincs szükség. Az okleveles agrármérnök szakképzettséggel rendelkező végzettségét az egyes tagállamok az ún. könnyített elismerési eljárás szerint fogják elfogadni, amennyiben az adott szakma gyakorlásának feltétele az oklevél birtoklása.
Az Európai Unióhoz 2004-ben Magyarországgal együtt csatlakozott államok a Közösség tagállamaivá váltak. Ebből adódóan, rájuk ugyanúgy vonatkozik a közösségi joganyag, a csatlakozás e köréből kimaradó országokra viszont nem. Ezért az új tagállamok állampolgárai a bizonyítványok, oklevelek és fokozatok elismerése kapcsán könnyített eljárásra számíthatnak, a kimaradókra pedig az eddig is érvényben lévő, tagállamonként eltérő szabályok vonatkoznak ezentúl is.
A nyelvtudás, illetve nyelvvizsga elismerése nem tartozik a közösségi joganyag hatálya alá, ezért erről valamennyi ország saját hatáskörben hozhat döntést.
A magyarországi felsőoktatási tanulmányokkal, és a felvételi követelményekkel kapcsolatos egyéb információkhoz a minden év decemberében megjelenő Felsőoktatási felvételi tájékoztatóból juthat hozzá, amely megvásárolható a könyvesboltokban. Tájékozódhat még a www.felvi.hu honlapon.
A külföldi felsőoktatási intézmények gyakorlata az, hogy a nem saját országukból való érettségi bizonyítványt főszabályként ahhoz hasonlóan értékelik, ahogy a kibocsátó ország felsőoktatási intézményei. Azaz, ha Magyarországon nem követelmény az emelt szintű érettségi vizsga a felvételhez, akkor ott sem várják el. Az egyes országok (természetesen - bármennyire igyekeznek is - ebben nincs benne a világ összes országa) oktatási rendszeréről és a felsőoktatási intézményekbe való bekerülés feltételeiről a legjobb összefoglaló kiadványt évről évre a brit UCAS szervezet állítja össze (UCAS = Universities and Colleges Admissions Service): International Qualifications. A szervezet világhálós honlapja: http://www.ucas.com. Elektronikus címe: hotline@ucas.ac.uk. A kiadvány Magyarországról is tartalmazza a legfontosabb közoktatási és felsőoktatási adatokat, a felvétel módját is. Az országadatokat a szervezet tájékoztató jelleggel adja közre, a felsőoktatási intézmények saját hatáskörükben, az általuk kidolgozott felvételi politika szerint járnak el.