2017. július 23.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Kell-e majd tandíjat fizetnem, ha EU-s felsőoktatási intézményben kívánok továbbtanulni?

Az Európai Unió egyik alapelve a nemzeti alapon történő bármely megkülönböztetés tilalma. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden tagállam minden állampolgárát - a személyek szabad mozgásának elvével összhangban - a munkavállalás és a tanulás esetében azonos jogok illetik meg. A magyar állampolgárok (diákok) valamennyi tagállam felsőoktatási intézményébe a befogadó állam polgáraival azonos feltételek mellett nyerhetnek felvételt és folytathatnak tanulmányokat. Amennyiben a szóban forgó intézménybe az adott ország állampolgárai beiratkozási díj nélkül nyerhetnek felvételt, és ott tandíjmentesen tanulhatnak, akkor a magyar diákokat is minden tekintetben azonos elbánás illeti meg. Amennyiben a szóban forgó tagállam diákjai számára az adott intézménybe történő felvétel feltétele beiratozási díj fizetése és a tanulmányok folytatásához tandíjat kell fizetniük, akkor a magyar diákoknak is ugyanilyen mértékű, de csakis ugyanilyen mértékű beiratkozási díjat és tandíjat kell fizetniük.

Melyik jelenlegi és jövőbeni uniós országban kérnek tandíjat a felsőoktatásban?

A következő országokban nem kell fizetni a felsőoktatásban való részvételért: Luxemburg, Dánia, Görögország, Csehország, Lengyelország, Málta, Ciprus, Egyesült Királyság - Skócia (itt a 2001/2002-es tanévtől törölték el a tandíjat); Lengyelország, Magyarország A következő országokban nincs tandíj, de kötelező tagsági díjat kell fizetni valamely hallgatói szervezetnek: Finnország, Svédország. Minden más Európai Uniós országban tandíjat kell fizetni a felsőoktatásban való részvételért. (Referenciaév: 2002/2003-as tanév.)

Jelentkezhetek-e más EU-s tagállam felsőoktatási intézményébe? Milyen felvételi vizsgát kell tennem?

A csatlakozás pillanatától kezdve minden középfokú végzettséggel (érettségi bizonyítvánnyal) rendelkező magyar állampolgár jelentkezhet felvételi vizsgára bármelyik tagállam bármelyik felsőoktatási intézményébe. A jelentkezőnek ugyanolyan felvételi vizsgát kell tennie, mint a befogadó állam polgárainak. E tekintetben egyetlen tagállam egyetlen felsőoktatási intézménye sem alkalmazhat megkülönböztetést. Ez magától értetődően vonatkozik a felvételi feltételekre, illetve követelményekre is (előképzettség, korhatár, nyelvismeret, stb.) Természetesen az esetek többségében a sikeres felvételi vizsga előfeltétele az adott ország nyelvének az ismerete.

Nem jelent-e túl nagy terhet a magyar felsőoktatásnak, hogy a kibővített Unióból is érkeznek hallgatók magyar felsőoktatási intézményekbe?

A magyar felsőoktatás felkészül a külföldi hallgatók fogadására. Már jelenleg is számos szakterületen folyik idegen (angol, német, francia) nyelvű képzés a felsőoktatási intézményekben, alapképzésben és posztgraduális szinten egyaránt. Vannak idegen nyelvű szakmai továbbképzések, amelyekben hazai és külföldi felsőoktatási intézmények működnek együtt. Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem posztgraduális képzéseit külön meg kell említeni mint olyan lehetőséget, amellyel külföldi hallgatók is élhetnek. A tapasztalatokból kiindulva ez a kérdés nem jelent majd problémát.

Mi a kapcsolat a Bolognai Folyamat és az EU között?

Az Európai Unióban a munkaerő szabad áramlása alapvető fontosságú (a négy alapszabadság egyike). A Bolognai Folyamat alapgondolata az, hogy az európai oktatási térségben mielőbb biztosítani kell a munkaerőpiacra felkészítő felsőoktatási rendszerek közelítését, kompatibilitását, és egymással való összehasonlíthatóságát. E célok elérése érdekében 1999. júniusában az európai oktatási miniszterek aláírták a Bolognai Nyilatkozatot, amely a felsőoktatási rendszerek nagyobb mértékű összehasonlíthatóságára és harmonizálására konkrét célokat fogalmazott meg. A nyilatkozat célul tűzte ki, hogy 2010-re egy egységes Európai Felsőoktatási Térséget hoznak létre. A Bolognai Nyilatkozat nem nemzetközi jogi szerződés, hanem az aláírók önkéntes politikai kötelezettségvállalása. A Bolognai Folyamatban jelenleg 45 ország vesz részt, köztük mind a 25 EU-tagállam megtalálható. A folyamatban a 2001-es prágai konferencia óta az Európai Bizottság egyenrangú partner. Bár a nemzeti oktatáspolitikákra a jelenleg is érvényben lévő Nizzai Szerződés szerint az EU-nak nincs közvetlen befolyása (harmonizációs tilalom), a Bizottság anyagi és operatív lehetőségei révén mégis egyre nagyobb súllyal vesz részt a folyamatban, s - mivel a célkitűzések egyeznek - szeretné folyamatot a Lisszaboni Stratégia céljainak megvalósítása szolgálatába állítani. E közeledést jelzi, hogy a mindenkori EU tanácsi elnökség elnököli a Bolognai Folyamatot irányító testületet, az úgynevezett board-ot.

Pontosan mik a konkrét célkitűzései a Bolognai folyamatnak?

könnyen összehasonlítható végzettségek rendszere az európai felsőoktatásban több szintű képzés (undergraduate, graduate, PhD) egységes kreditrendszer mobilitás támogatása az európai együttműködés ösztönzése a minőségbiztosítás terén a felsőoktatásban az európai dimenziók támogatása egész életen át tartó tanulás a hallgatók és a felsőoktatási intézmények bevonása az európai felsőoktatási térség kialakítása folyamatában az európai oktatási térség vonzerejének és versenyképességének növelése

Kihez kell fordulnom más EU-s tagállamokban a diplomám elismertetése érdekében? Mi az eljárás?

Amennyiben magyar diplomájával tovább szeretne tanulni, úgy az alábbi honlapon tájékozódhat az elismerésről: www.enic-naric.net. Az oklevél elismerését rendszerint attól az oktatási intézménytől kell kérnie, amelyben tanulni szeretne. Az Oktatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Információs Központja (MEIK) a Magyarországon szerzett bizonyítványok, oklevelek külföldön történő elismerésének a megkönnyítése érdekében a hazai képesítést tanúsító okiratokról igazolást állít ki, nevezetesen: érettségi bizonyítványokról, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, illetve Magyarországon korábban megszerezhető, államilag elismert szakképesítést tanúsító bizonyítványokról és mesterlevelekről, amelyek esetében a szakmai és vizsgakövetelmények meghatározására az oktatási miniszter jogosult, felsőfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevelekről. Nem az Oktatási Minisztérium állt ki igazolást a közösségi jog ágazati irányelveinek hatálya alá eső szabályozott szakmát tanúsító bizonyítványokról, oklevelekről. Az általános orvos, fogorvos, gyógyszerész, ápoló, szülésznő képesítést tanúsító okiratokról az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala (1051 Budapest, Zrínyi u. 3.), az állatorvos szakképzettséget tanúsító okiratokról a Földművelődési és Vidékfejlesztési Minisztérium Oktatási és Kutatási Főosztálya (1055 Budapest, Kossuth tér 11.), az építész szakképzettséget tanúsító okiratokról a Belügyminisztérium Országos Lakás- és Építésügyi Hivatala (1051 Budapest, Vigadó u. 16.) állít ki gazolást. A MEIK által kiállított igazolás tanúsítja, hogy a kérelmező számára kiállított bizonyítvány, oklevél érvényes. Az igazolás tartalmazza továbbá, hogy a képzés eredményeképpen a kérelmező milyen szakképesítést, illetve szakképzettséget szerzett, valamint - pedagógus oklevelek esetében - azt, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17 §-a alapján az oklevél milyen évfolyamokon, milyen tantárgyak tanítására jogosítja tulajdonosát. Az igazolás kiterjed arra is, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 97. § (6) bekezdése szerint a kérelmező a Magyarországon szerzett felsőfokú végzettsége alapján milyen angol nyelvű elnevezést használhat külföldön. Amennyiben a kérelmező valamely EU tagállamban vagy az oklevelek és bizonyítványok kölcsönös elismerése tekintetében az EU tagállamaival azonos megítélés alá eső országban kívánja a szabályozott szakmát tanúsító bizonyítványát, oklevelét elismertetni, az igazolás tartalmazza azt is, hogy a szakmai képzés elismerésének második általános rendszeréről szóló 92/51/EGK irányelv szerinti bizonyítványnak, illetve a felsőoktatásban folyó, legalább hároméves időtartamú szakmai képzés eredményeként kiállított oklevelek elismerésének általános rendszeréről szóló 89/48 EGK irányelv 1. cikkének a) pontja szerinti oklevélnek minősül-e az adott okirat. Amennyiben munkát kíván vállalni, akkor szakképzettsége elismerésére lesz szüksége. Minden tagállam létrehozott egy információs központot abból a célból, hogy az elismerést kérők minél könnyebben és gyorsabban tájékozódhassanak arról, hogy az országon belül hová kell fordulniuk az elismerésért. A nemzeti tájékoztató központok címét és az információ nyújtásért felelős vezető nevét megtalálhatja az alábbi honlapon: http://europa.eu.int/comm/internal_market/en/qualifications/contact.htm   Főszabályként elmondható, hogy a szakképzettség elismerését valamely hatóság (például minisztérium) vagy szakmai szervezet (kamara) végzi.

Elismerik-e felsőfokú végzettségemet az Unióban?

Igen, az elismerés a csatlakozást megelőző időszakhoz képest számottevően egyszerűbbé vált. Az általános orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az állatorvos és az építész szakképzettségek elismerése automatikussá vált. (Más kérdés az, hogy az uniós tagországok többségében a foglalkozás gyakorlását különböző feltételekhez is kötik még, pl. erkölcsi bizonyítványhoz, feddhetetlenségi igazoláshoz stb.) A többi szakképzettség esetében is könnyített lett az eljárás: de ilyenkor kiegészítő feltételként szakmai gyakorlat igazolását, alkalmazkodási időszak teljesítését vagy alkalmassági/különbözeti vizsga letételét kérhetik. Az elismerést kérő döntheti azt el, hogy a vizsgát vagy az alkalmazkodási időszakot választja-e. (Az alkalmazkodási időszak szakmai felügyelet alatt történő munkavégzést jelent.)

Mikor kerül bevezetésre az Európai Kredittranszfer Rendszer Magyarországon? A bevezetésnek mi lesz a hatása a külföldi tanulmányok folytatása szempontjából?

Több hazai felsőoktatási intézmény már 2002. szeptemberben bevezette az ECTS konform rendszert. A szisztéma országosan kötelező jelleggel 2003. szeptemberétől működik . A szakok képesítési követelményeinek meghatározása kormányrendeletben történik. A 77/2002. (IV.13.) kormányrendelet szakcsoportonként határozza meg azokat a követelményeket, amelyek a kredit rendelettel összhangba hozzák az egyes szakcsoportokban az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket, továbbá a főbb tanulmányi területek kredit értékeit és a megszerzendő krediteknek az összes kredithez viszonyított %-os arányát, a kötelező tárgyakhoz, kötelezően választható és a szabadon választható tárgyakhoz rendelt kreditek arányát, a gyakorlati képzés kredit értékét, a szakcsoport szakjainak közös szakaszához rendelt kredit értéket, a szakdolgozathoz rendelt kredit értéket, a szigorlatokon számonkérhető tananyag minimális kredit értékét, a záróvizsgán számonkérhető tananyag minimális és maximális kreditértékét, valamint a záróvizsgára bocsátás nyelvvizsga követelményrendszerét. A kreditrendszer bevezetését az Oktatási Minisztérium a pénzügyi és infrastrukturális feltételrendszer megteremtésével, tanácsadással, az Országos Kredit Tanács, és az Országos Kredit Tanács Irodájának működtetésével segíti. A kormányzat tisztában van azzal, hogy a kreditrendszer egységes és magas színvonalú, nemzetközi tekintetben is általános és teljes körű működése még sok munkát és tapasztalatot kíván. Két tekintetben már ma is kiemelhető a rendszer működése, illetve sikeressége: a két éves felsőfokú szakképzés 1/3-os kredit beszámításával, valamint a főiskolai oklevél birtokában azonos szakirányon megszerezhető egyetemi oklevél esetén a kiegészítő képzés keretében. Az EU-ban egyre inkább gyakorlattá válik a kreditek kölcsönös elismerése - az érintett intézmények közötti megállapodás alapján. Az elismerésnek ma még alapvető korlátja a gyakorlatlanság, vagyis a beszámítás hiányos kultúrája, illetve az intézmények közötti keret megállapodások hiánya. A Bolognai-folyamat előrehaladásával, a diploma melléklet (diploma supplement), valamint a két ciklusú képzés általánossá válásával a nemzetközi kreditátvitel feltételei jelentősen javulni fognak. Az új felsőoktqtási törvény tervezete szerint 2006. szeptember 1-étől általánosan bevezetésre kerül a két ciklusú képzési rendszer. A külföldi tanulmányok folytatását a rendszer megkönnyíti, hiszen a már - itthon és/vagy külföldön - megszerzett krediteket az újabb képzettségek, végzettségek megszerzése céljából be lehet számítani, fel lehet halmozni.

Ha vállalkozóként dolgozom más EU-s tagállamban, jelentkezhetek ottani felsőoktatási intézménybe és jár nekem is ösztöndíj?

Ha egy magyar állampolgár úgynevezett önfoglalkoztatóként (önálló vállalkozóként) letelepedik valamelyik tagállamban, akkor a felsőoktatási intézményekbe történő felvétel során a befogadó állam polgáraival azonos jogokkal rendelkezik. Az ösztöndíj azonban szociális előnynek minősül és annak igénybe vételére az önálló vállalkozók nem jogosultak automatikusan.

Kaphatok-e majd ösztöndíjat EU-s felsőoktatási intézményben, ha a tanulmányok megkezdése előtt abban az adott országban vállaltam munkát?

Ha a tanulmányok megkezdése előtt valamelyik tagállamban egy magyar állampolgár munkavállalóként dolgozik, akkor felsőoktatási tanulmányai során csakis abban az esetben tarthat igényt a befogadó ország állampolgárait megillető szociális, tanulmányi támogatásokra (ösztöndíj, diákhitel stb.), amennyiben a befogadó ország illetékes hatóságainak megítélése szerint a munkavállalás tényleges célja nem az volt, hogy az adott diák különböző juttatásokhoz hozzáférhessen. Nyilvánvaló például, hogy aki mindössze néhány hét munkavállalás után iratkozik be egy felsőoktatási intézménybe, és különböző juttatások iránti kérelmet terjeszt elő, az kizárólag abból a célból vállalt munkát, hogy igényt támaszthasson a szóban forgó juttatásokra.

Ingyenes marad-e a magyar felsőoktatás?

Az új felsőoktatási törvény tervezete szerint [Ftv.-tervezet 39. § (3), 32. § (7), 55. § (2)] minden magyar állampolgár 12 féléven át jogosult államilag támogatott képzésben részt venni, amennyiben az adott intézményben és szakon a felvételei követelményeket teljesíti. Természetesen ez nem jelent tényleges ingyenességet (mint ahogyan a felsőoktatás soha nem volt ingyenes), tehát a "járulékos" költségeket (tankönyv, tanszer, a lakhatás bizonyos hányada stb.) a hallgatónak - ill. családjának - kell viselnie.

Honnan fogom kapni az ösztöndíjat, ha külföldi egyetemre járok?

Amennyiben valamely közösségi programban való részvétel keretében folytat magyar diák külföldön tanulmányokat, úgy megilletik majd a program keretében biztosított pénzbeli juttatások is. A külföldön tanuló EU állampolgároknak azonban nem jár automatikusan ösztöndíj. Természetesen a magyar állampolgárok a jövőben minden olyan ösztöndíjra pályázhatnak, amelyet közösségi állampolgárok részére hirdetnek meg.

Lesz-e egységes EU-s követelményrendszer a tanárképzésben?

Az oktatásügy nemzeti hatáskörbe tartozik, így azt uniós előírások nem szabályozzák. Egységes követelményrendszer ennek megfelelően a tanárképzésben sincs és nem is várható.

Hol folytathat gyermekem EU-s tanulmányokat?

Magyarországon az Európa-tanulmányi Központok hálózata (14 felsőoktatási intézményben) európai ügyek tárgykörében átfogó képzési kínálattal rendelkezik, mind graduális, mind posztgraduális szinten van lehetőség európai uniós tanulmányok folytatására. A központok az oktatási tevékenység mellett kutatási tevékenységet is folytatnak, különböző EU-s témákban konferenciákat, szemináriumokat szerveznek, továbbá az Európai Unióval kapcsolatos kiadványokat, folyóiratokat gyűjtő dokumentációs tárral is rendelkeznek. A hálózat munkájának koordinálását egy titkárság végzi, mely a Tempus Közalapítvány keretei között működik, további információ a következő honlapon található: http://www.tpf.iif.hu/newsite/etikk/menu1.htm   Külföldön pl. a Belgiumban ill. Lengyelországban campussal rendelkező College of Europe-ban van lehetőség 1 éves időtartamban posztgraduális tanulmányok folytatására. Az Oktatási Minisztérium korlátozott számban pályázati rendszerben ösztöndíjat tud biztosítani az ide jelentkező hallgatóknak. További információ: http://www.tpf.iif.hu/newsite/tka/ceo.htm.  Jóllehet a College of Europe-ban folyó képzést nemzetközileg nagyra értékelik, ám az intézmény a belső, nemzeti jog szerint sem Belgiumban, sem Lengyelországban nem elismert felsőoktatási intézmény, így az általa kibocsátott oklevél nem ismerhető el Magyarországon.

Kapok-e diákhitelt akkor is, ha EU-s tagállambeli iskolába járok?

A magyarországi diákhitel igénybevételére jelenleg csak a hazai felsőoktatási intézményekben hallgatói jogviszonnyal rendelkező magyar állampolgárok jogosultak, azonban a jogalkotók tervezik a diákhitel igénybevételi lehetőségének kiterjesztését az Európai Gazdasági Térség országaiban tanuló magyar állampolgárok felsőfokú tanulmányaihoz. Ami pedig a fogadó országot illeti: EU-s felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idejére a fogadó állam nem köteles diákhitelt biztosítani a más tagállamból érkezett hallgatók részére, vagyis a diákhitel nem jár automatikusan.

Milyen feltételek mellett vehetek részt egy másik EU tagországban folyó távoktatási képzésben?

Az oktatásügy nemzeti hatáskörbe tartozik, így azt uniós előírások nem szabályozzák. Ez más oktatási formákkal együtt a távoktatásra is érvényes. A csatlakozással a magyar hallgatók az Európai Unió teljes jogú polgáraivá váltak. Ennek megfelelően a magyar hallgatók ugyanazokkal a feltételekkel vehetnek részt távoktatási képzésben, amelyekkel bármely más tagállam hallgatói.

Az Európai Kreditátviteli Rendszernek milyen hatásai lesznek a magyar felsőoktatásra?

Az Európai Kreditátviteli Rendszer (ECTS) megkönnyíti a hallgatói mobilitást azáltal, hogy a gyakorlatban lehetőséget teremt az egyik intézményben elvégzett tanulmányok egy másik intézmény általi elfogadására, és ezáltal a tanulmányok folytatására. Az Európai Unió ösztönzi és támogatja, hogy a tagállamok felsőoktatási intézményei az Európai Kreditátviteli Rendszer keretében kétoldalú megállapodásokat kössenek egymással, ezzel segítve a képzési programok, a képzettségek jobb összehasonlítása révén a mobilitást. Az ECTS alapú kreditrendszer általános magyarországi bevezetése lehetőséget teremt arra, hogy a hazai felsőoktatási intézmények kreditátviteli megállapodást kössenek európai partnerintézményekkel, ami további lendületet adhat a hallgatói mobilitásnak. Az ECTS rendszerről részletes információt találhat az Oktatási Minisztérium honlapján: www.om.hu   Magyarország csatlakozását követően a Socrates/Erasmus programok esetében a pályázatok kiírásában és lebonyolítási rendjében, a nyertes pályázók részvételi feltételeinek a tekintetében nincsen változás. A programokban történő magyar részvétel költségeit azonban a tagság pillanatától teljes mértékben az Unió központi költségvetése állja, s Magyarország szavazati joggal vehet részt a programokkal kapcsolatos közösségi döntések meghozatalában. Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően a magyar és a többi uniós tagállam hallgatói között nem tesznek különbséget az Erasmus program keretében. Az Erasmus program részletes ismertetését a Tempus közalapítvány honlapján tekintheti meg: www.tpf.hu. A felsőoktatás reformprogramjának kialakítása folyamatban van, jelenleg a szakértői egyeztetések folynak. Az új felsőoktatási törvény keretei jelzik mindazokat a változásokat, amelyekről Ön érdeklődött. (A bolognai folyamat hatása a magyar felsőoktatásra.) Az Európai Unióban a munkaerő szabad áramlása alapvető fontosságú (a négy alapszabadság egyike). A bolognai folyamat alapgondolata az, hogy az európai oktatási térségben mielőbb biztosítani kell a munkaerőpiacra felkészítő felsőoktatási rendszerek közelítését, kompatibilitását, és egymással való összehasonlíthatóságát. E célok elérése érdekében 1999. júniusában az európai oktatási miniszterek aláírták a Bolognai Nyilatkozatot, amely a felsőoktatási rendszerek nagyobb mértékű összehasonlíthatóságára és harmonizálására konkrét célokat fogalmazott meg. A nyilatkozat célul tűzte ki, hogy 2010-re egy egységes európai felsőoktatási térséget hoznak létre. Jelenleg a felsőoktatásra és általában a hazai oktatás támogatására vonatkozó keret összegeket a Költségvetési törvény szabályozza. Ebből következően - természetesen áttételesen - a gazdasági mutatók alakulása befolyásolja az oktatásra fordítható költségeket.

Egy általános információra lenne szükségem, mégpedig arra, hogy a mostani állapothoz képest hogyan fognak megváltozni az EU országokban való tanulási lehetőségek? Értve ez alatt a felsőoktatás területét.

Magyarországon az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően megvalósul a személyek szabad áramlásának elve, melynek fő vívmánya, hogy lehetővé teszi a tagállamok közötti átjárhatóságot, a diákok mobilitását és a tagállamok felsőoktatási intézményeinek szorosabb együttműködését. Az Európai Unióba történő belépés után a magyar felsőoktatásban a tanulási lehetőségek kiszélesedésére, egyben a főiskolások, egyetemisták, illetőleg már diplomával rendelkezők, posztgraduális tanulmányokban résztvevők, kutatók, tanárok, stb., mobilitási lehetőségeinek megnövekedésére számíthatunk. A mobilitás az Európához való tartozás érzését erősíti, valamint az európai állampolgárság érzetének megerősödését jelenti. A fiatalok számára az Európai Unióban egyre fontosabbá váló és fokozatosan növekedő mobilitás lehetővé teszi, hogy személyes képességeiket fejlesszék, ezáltal foglalkoztathatósági lehetőségeiket növeljék. A növekvő mobilitás tanároknak és oktatóknak is olyan lehetőségeket jelent, amelyekkel szélesíthetik tapasztalataikat és fejleszthetik képességeiket. A taggá válást követően a magyar diákok akár alap-, akár továbbképzés tekintetében szabadon választhatják meg tanulmányaik helyszínét az Európai Unión belül. Ehhez valamely közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény fogadónyilatkozatára van szükségük, a jelentkezés és a szükséges felvételi követelmények teljesítésével. Ezen túlmenően igazolni kell az adott ország szociális segélyszintjét meghaladó, rendszeres megélhetési forrást és teljes körű betegbiztosítást is. A magyar diákok tanulási lehetőségeit megkönnyíti, hogy a felsőfokú végzettség elismerése az EU-ban az eddigiekhez képest számottevően egyszerűbbé vált. Az általános orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az állatorvos és az építész szakképzettségek elismerése automatikus. (Más kérdés az, hogy az uniós tagországok többségében a foglalkozás gyakorlását különböző feltételekhez is kötik még, pl. erkölcsi bizonyítványhoz, feddhetetlenségi igazoláshoz stb.) A többi szakképzettség esetében is könnyített eljárás érvényesül: de ilyenkor kiegészítő feltételként szakmai gyakorlat igazolását, alkalmazkodási időszak teljesítését vagy alkalmassági/különbözeti vizsga letételét kérhetik. Az elismerést kérő döntheti azt el, hogy a vizsgát vagy az alkalmazkodási időszakot választja-e. (Az alkalmazkodási időszak szakmai felügyelet alatt történő munkavégzést jelent.) Az uniós közösségi programok között vannak posztgraduális jellegűek, többségük azonban olyan fiatalokat céloz meg, akik még nem fejezték be tanulmányaikat, sőt, számos esetben külön előírás, hogy a szóban forgó időpontban magyar oktatási intézmény hallgatójának kell lenni. A különböző közösségi programok (Socrates, Leonardo, Tempus, Erasmus, Youth for Europe) által biztosított ösztöndíjak segítségével magyar diákok is folytathatnak rövidebb-hosszabb tanulmányokat az uniós tagállamok valamely főiskoláján vagy egyetemén. A programok - sikeres pályázat esetén - iskolák és kutatócsoportok munkáját is támogatják.

Milyen területeken és milyen mértékű derogációkra lehet számítani a felsőoktatás területén Magyarország EU-csatlakozása után?

Az Európai Uniónak nincs egységes oktatási, képzési rendszere, az EK-ról szóló szerződés egyértelműen kimondja, hogy az oktatás tartalmával, szervezeti felépítésével kapcsolatos kérdések a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak, és ezekben a kérdésekben kizárt bármilyen jogharmonizáció. Ebből egyenes következik, hogy a taggá válást követően a magyar oktatási rendszerben az oktatás tartalmában nem vagyunk kötelezettek semmiféle gyökeres átalakításra, módosításra. Az EU-alapszerződés a tagállamok kizárólagos hatáskörében tartja az oktatás és képzés tartalmával, szervezeti felépítésével kapcsolatos kérdéseket, és kizárja bármilyen jogharmonizációs kényszer alkalmazását az oktatásban. Ebből következően a magyar felsőoktatásban nem volt szükség derogációs kérelemre, nincsenek olyan jogszabályi kötelezettségek, amelyek alól átmeneti vagy tartós felmentést kellett volna kérnie Magyarországnak a felsőoktatásban. További információval a következő Internet oldalak szolgálnak oktatási, képzési és egyéb vonatkozó kérdésekben: http://www.mfa.gov.hu http://www.eu.lap.hu

Érvényes-e az EU-ban az okleveles agrármérnöki és okleveles közgazdászi diploma?

Fontos tudni, hogy mind az Unión, mind Magyarországon belül megkülönböztetünk ún. nem szabályozott és szabályozott szakmákat. Ez utóbbiak gyakorlását egy adott ország egy bizonyos oklevél által tanúsított szakképzettség meglétéhez köti. Minden tagállam maga határozza meg, hogy mely szakmákat minősít szabályozottaknak. Az Európai Unió kizárólag az ilyen szakmák elismerését szabályozza közösségi szinten. Az okleveles közgazdász oklevéllel rendelkezők jellemzően olyan munkakört töltenek be, amelynek gyakorlását Magyarországon sem kötik meghatározott oklevél birtoklásához. Mivel ugyanez a helyzet az Európai Unió egyes tagállamaiban is, az ilyen oklevelet maga a munkáltató fogja elfogadni, külön elismerési eljárásra nincs szükség. Az okleveles agrármérnök szakképzettséggel rendelkező végzettségét az egyes tagállamok az ún. könnyített elismerési eljárás szerint fogják elfogadni, amennyiben az adott szakma gyakorlásának feltétele az oklevél birtoklása.

Mint szlovák állampolgár magyarországi egyetemre szeretnék felvételizni. 2004. májusában milyen módon változtak meg a szlovákiai magyarok lehetőségei ezen a téren - elsősorban az anyagiakra gondolok. Hol tudnék a változásoknak utána nézni?

A 2004. május 1-i európai uniós csatlakozás után a szlovák állampolgárságú személyek a magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint vehetnek részt a magyarországi felsőoktatási tanulmányokban. Ez azt jelenti, hogy Ön szlovák állampolgárként a magyar állampolgárokra vonatkozó felvételi követelmények teljesítése esetén államilag finanszírozott képzésben folytathatja tanulmányait Magyarországon. A magyarországi felsőoktatási tanulmányokkal, és a felvételi követelményekkel kapcsolatos egyéb információkhoz a minden év decemberében megjelenő. Felsőoktatási felvételi tájékoztatóból juthat hozzá, amely megvásárolható a könyvesboltokban. Tájékozódhat még a www.felvi.hu honlapon is.

Mostanság egyre gyarapodnak az Európai Unióval kapcsolatos ismereteket adó oktatási programok. Miként lehet azt ellenőrizni, hogy mely képzés akkreditált, mely képzés egyetemi szintű, és mely képzés milyen oklevelet adhat?

A magyar intézmények által az Európai Unióval kapcsolatos államilag elismert alapképzést az oktatási miniszter ez irányú engedélye, akkreditációja birtokában lehet indítani. A szakirányú továbbképzések képesítési követelményeit a MAB véleménye alapján az oktatási miniszter határozza meg. A felsőoktatási intézmény saját hatáskörben dönt az adott szakirányú továbbképzés indításáról, melynek eredményeképpen az oktatási miniszter közzéteszi a külön rendeletben meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő szakirányú továbbképzési szakok, valamint az Országos Képzési Jegyzékbe felvett - jóváhagyott szakmai követelmények alapján javasolt - felsőfokú szakképzések indítását az Oktatási Közlönyben. Mind az alapképzésben, mind pedig a szakirányú továbbképzés keretében megvalósuló európai uniós képzésekről információt az évenként megjelenő felsőoktatási felvételi tájékoztatóban, a www.felvi.hu, illetve a www.om.hu felsőoktatás/adattár című internetes oldalon talál.

Más EU tagországban folytatott felsőfokú tanulmányaim során milyen magyarországi támogatásokat igényelhetek akár a szociális helyzetem, akár a tanulmányi eredményem alapján?

EU-s felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idejére a fogadó állam nem köteles diákhitelt biztosítani a más tagállamból érkezett hallgatók részére, vagyis a diákhitel nem jár automatikusan. Amennyiben valamely közösségi programban való részvétel keretében folytat magyar diák külföldön tanulmányokat, úgy megilletik majd a program keretében biztosított pénzbeli juttatások is. A külföldön tanuló EU állampolgároknak azonban nem jár automatikusan ösztöndíj. Természetesen a magyar állampolgárok a jövőben minden olyan ösztöndíjra pályázhatnak, amelyet közösségi állampolgárok részére hirdetnek meg.

Kaphatok-e majd ösztöndíjat EU-s felsőoktatási intézményben, ha a tanulmányok megkezdése előtt abban az adott országban vállaltam munkát?

Ha a tanulmányok megkezdése előtt valamelyik tagállamban egy magyar állampolgár munkavállalóként dolgozik, akkor felsőoktatási tanulmányai során csakis abban az esetben tarthat igényt a befogadó ország állampolgárait megillető szociális, tanulmányi támogatásokra (ösztöndíj, diákhitel stb.), amennyiben a befogadó ország illetékes hatóságainak megítélése szerint a munkavállalás tényleges célja nem az volt, hogy az adott diák különböző juttatásokhoz hozzáférhessen. Nyilvánvaló például, hogy aki mindössze néhány hét munkavállalás után iratkozik be egy felsőoktatási intézménybe, és különböző juttatások iránti kérelmet terjeszt elő, az kizárólag abból a célból vállalt munkát, hogy igényt támaszthasson a szóban forgó juttatásokra.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok